Rólunk

Nekünk, néhány magánszemély számára, akiknek a közreműködésével a Könyvsátor Alapítvány létrejött és működik, Jézus Krisztus személye kiemelkedően fontos. Mérhetetlenül sokat kaptunk tőle és rajta keresztül. Mindenekelőtt kegyelmet, bűnbocsánatot, és megújult, a földi halálon is túlmutató életet, amit Vele tölthetünk. Továbbá, ezen túl vagy inkább ezen belül részünk van mennyei Atyánk szeretetében, nevelő, néha fenyítő munkájában és ajándékaiban. „Mit is fűzhetünk még ezekhez? Ha Isten értünk, ki tehet ellenünk? Aki saját Fiát nem kímélte, hanem érettünk, mindnyájunkért odaadta, hogyan ne adna kegyelemből vele együtt mindent minekünk?” ^[1]

A Könyvsátor Alapítványt az a késztetés hívta életre, hogy ebből, amit mi is kaptunk valamit tovább adhassunk, ha lehet.

Amikor egy alkalommal Jézus nagy sokasághoz beszélt, azok megéheztek. Egy kisfiúnak közülük volt öt kenyere és két hala, ezt odaadta. Jézus leültette az embereket, „vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak.” ^[2] A tanítványok szerepe csak annyi volt, hogy továbbadták. Különös módon a végén több maradékot szedtek össze, mint amennyi kenyerük és haluk kezdetben volt.

Mi is reméljük, hogy amit kaptunk, azt adjuk tovább, és a továbbadáson keresztül is kapunk.

De miért éppen könyvsátor? Az alapgondolatot használt bibliai, evangéliumi témájú könyvek adták, amelyek valahogy kikötöttek nálunk, és olyanokhoz gondoltuk eljuttatni azokat, akiknek javára válhat. Vannak ilyen célra új könyveink is, amelyek üzenetét fontosnak tartjuk. Könyv maga a Biblia is (a szó jelentése: könyvek), amely hitünk és tapasztalatunk szerint „Istentől ihletett, és hasznos tanításra, feddésre, helyreállításra, igazságban való nevelésre”^[3]. Bár a honlap nem könyv, de ezen is szeretnénk az Igével kapcsolatos, és nem utolsósorban érdekes információt megosztani.

És mért sátor? A sátor mozdítható, magában hordozza az ideiglenes jelleget. Azoknak van kitalálva, akik csak táboroznak itt a földön, de az igazi otthonuk nem itt van. Maga az Ige, a Logosz is, testté (szó szerint: hússá) lett, és ember formájában, Jézus Krisztus személyében „közöttünk sátorozott”. Eljött a saját világába, amely nem fogadta be, és elment, hogy láthatatlanul lehessen jelen ott, ahol mégis befogadják^[4]. Sátorozott Isten a népével a pusztában és az ígéret földjén, sátort vont fel Dávid a szövetség ládájának, sátor a testünk, amit majd leteszünk, és sátor Krisztus teste, a benne hívők összessége is.

A könyveket, mondanivalót is mintegy sátrakban kínáljuk fel: ahogy mi is, az üzenet is vándorol. Reményünk, hogy éppen oda, ahol szükség van rá.

1. Pál apostol levele a rómaiakhoz, 8. rész, 31-32. vers

2. János evangéliuma, 6. rész, 11. vers

3. Pál 2. levele Timóteushoz, 3. rész, 16. vers

4. János evangéliuma, 1. rész